A Társadalmi Felzárkózást Segítő Modellkísérleti Program bemutatása

 

A program, melyet be szeretnék mutatni, saját fejlesztésű és az egyesület önerőből finanszírozza. Célunk az volt és az elkövetkezőkben is az, hogy a mélyszegénységben élő embereknek egy olyan programban való részvételt ajánljunk fel, ahol a családok közösen élik meg az együttműködés és a felelősség kérdését. Ahol olyan élményeket szereznek, amik észrevétlenül segítik a felzárkózást, az értékváltást. Következetességet tapasztalva felelősen és következetesen kezdenek el viselkedni egymással. A szülők kipróbálják a sokféle szülői szerep közül a hatékonyat, de amikor felnőttként kell viselkedni, akkor a női vagy a férfi szerepet is a helyén működtetik.

 

Minden emberi kapcsolat alapja, hogy a családból milyen értékeket hozunk, mit tartunk fontosnak, hogyan kommunikálunk.

 

Programunkban semmit nem erőltetünk, mindenki dönt a vállalásáról, annak teljesítését támogatjuk, de a nem teljesülés esetén, a felelősség alóli kibúváskor a megbeszélt következményeket viselni kell.

 

Önmagukról és másokról felelősen gondolkodó, tervező, önjáró embereket szeretnék a program végén útjukra bocsátani, akik képesek megvalósítani az álmaikat, tenni, ha az látszik célravezetőnek és átírni a programot, ha időközben kiderült, hogy rossz volt a terv.

 

Hatékonyan kommunikáló embereket szeretnénk magunk körül látni, akik képesek a nyertes-vesztes helyzeteket nyertes-nyertessé alakítani.

 

Katymáron, Bács-Kiskun megyében 2011 tavasza óta  van jelen a SzenyoRita Közhasznú Egyesület.

 

 Az egyesület célja ( kivonat az Alapszabályból )

• a szenvedélybetegség kialakulásának prevenciója, felvilágosító munka
• a szenvedélybetegek társadalmi és családi integrációjának elősegítése
• a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok ( roma etnikum, szociálisan –gazdaságilag hátrányos helyzetűek, időskorúak ) – mint a deviáns magatartásformák által legveszélyeztetettebb csoportok – segítése, érdekérvényesítésük támogatása
• a foglalkoztatásuk elősegítése, munkaerő-piaci információk nyújtása,foglalkoztatás
• a hátrányos helyzetű családok, és az azokban élő gyermekek támogatása, táborok, szabadidős programok szervezése, finanszírozása
• a természetvédelmi értékek megóvása és környezettudatos nevelés elősegítése, ezzel összefüggő programok szervezése
• az egyesület politikai pártoktól , vallási közösségektől, gazdasági csoportoktól és egyéni l érdekektől független,pártoknak anyagi támogatást nem nyújt, politikai tevékenységet nem folytat

Az egyesület célja megvalósítása érdekében végzett tevékenysége

 

Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat bárki igénybe veheti, aki azok iránt érdeklődik, az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.

Az egyesület széleskörű tájékoztatási, megelőző, támogató, szervező szolgáltatása körében az alábbi nevesített tevékenységeket végzi :

• az álláslehetőségek feltárása, foglalkoztatás megszervezése, akár saját erőből való foglalkoztatás a hátrányos helyzetűek javára
• szakképzések szervezése,ebben való közreműködés
• az egzisztenciális háttér biztosítása érdekében foglalkoztatási programok szervezése
• önismereti, személyiségfejlesztő , kommunikációs és munkaerő-piaci valamint vállalkozóvá válási tréningek szervezése
• környezetvédelmi programok szervezése
• az érdekérvényesítési lehetőségek, jogi fórumok elérhetővé tétele
• prevenciós előadások megszervezése az ifjúsági közösségek, szervezetek, oktatási intézmények körében
• konferenciák szervezése, publikációk megjelentetése a hátrányos helyzettel összefüggő kérdésekkel, tapasztalatcsere elősegítése a témában érintett – elsősorban civil  - szervezetek között
• táborok, ifjúsági programok szervezése prevenciós és támogató célzattal
• a deviáns magatartásformák terjedésének gátlása, azok időbeni felismerése érdekében nyújtott tájékoztatás
• támogatottak után-követése, pártfogó támogatása
• információs társadalmi esélyegyenlőség megvalósításában közreműködés a hátrányos csoportok segítése keretében

 

További specifikus tevékenységek:

 

Családokkal :

• támasz, problémamegoldás,életvezetés, szemléletváltás, a családi szerepek tisztázása, felelősségvállalás, konfliktus kezelés
• csoportok - - - kisbabát várók, kisgyermeket, iskolást , kamaszt nevelők, fiatal felnőttel együtt élők speciális problémáinak kezelése, tanácsadás
• családi napközi üzemeltetése

Idősekkel :

• a megváltozott szerep megélése, feleslegesség –érzés oldása, konfliktusok kezelése, új feladatok és célok megfogalmazása, új csoportokhoz való csatlakozás elősegítése
• életmód, egészség, ápolás-gondozás, mentori tevékenység gyakorlására felkészítés, önkéntes munkában való részvétel
• jogaikkal kapcsolatos tájékoztatás, érdek- és vagyonvédelem, a család tagjaival való vagyonjogi konfliktusok kezelésében , hagyatéki kérdésekben tanácsadás

 

Gyerekekkel :

• újszülött kortól a felnőtté válásig életkornak megfelelő kortárscsoportokban a viselkedési és kommunikációs szabályok elsajátítása
• játszóház, alkotó műhely ( dráma, kézműves, sport ) létrehozása, működtetése
• hobbykörök létrejöttének elősegítése
• tanulást segítő ( képességfejlesztő,felzárkóztató,tehetséggondozó) csoportok alakítása

Nőkkel :

• a nővé válás folyamata, a női szerepvállalásban a karrier és a család összeegyeztetése
• életkornak megfelelő szerepviselkedés, a női szerep folyamatos változása
• játszmák az életükben

Férfiakkal :

• a férfi szerep jelentése, a családban betöltött szerep, az apakép
• az apa és a férj feladatai
• karrier és család összeegyeztetése
• játszmák

Önsegítő csoportokkal :

• pedagógus, óvodapedagógus, szociális segítők szakmai személyiségfejlesztése
• szenvedélybetegekkel,
• krónikus betegekkel,
• magányosokkal,
• olyanokkal, akik másoknak érzik magukat , mint a többség,
• börtönből szabadulókkal - - -  reszocializáció elősegítése

Tanulást választókkal :

• alapfokú felnőttoktatás az általános iskola befejezésére – ennek támogatása, esetleg a képzések szervezése, lebonyolítása
• szakmát adó OKJ-s képzések szervezése, tartása
• továbbképzések
• megváltozott munkaképességűek munkába állásának elősegítése

 

Fenti irányelvek alapján kezdtünk el dolgozni Katymáron.

 

Katymár az észak-bácskai löszhát és a Duna-Tisza közi homokbuckák találkozásánál fekszik, Bajától délkeleti irányban, a szerb határ mentén. Katymár lakosainak száma 2100 fő, magyar, német és horvát (bunyevác) nemzetiségű. A roma lakosság aránya 10 %-os. A leghátrányosabb települések egyike.

 

 2005 évben indult útjára a Biztos Kezdet Program és a Szociális Földprogram, mint ölelkező programok. Kiindulási problémáink a szegénység és a munkanélküliség mellett a 2001-2002 körül településünkre tömegesen bevándorló szociálisan hátrányos helyzetű, és roma családok bevándorlása. Elsősorban ezeknek a családoknak a beilleszkedését segítette kezdetekben a két program, a Szociális Földprogram a szociálisan hátrányos helyzetű családok megélhetésének könnyítését – életminőségük javítását. Rászoruló, munkanélküli családok gazdasági aktivizálása értékteremtő munka lehetőségének biztosításával és igyekszik a felnövekvő nemzedék számára olyan otthoni környezetet megteremteni, melynek természetes velejárója a kert művelése, az állatok gondozása, a falusi élettel járó munka. Kapcsolódási pontja a Biztos Kezdet programmal, hogy teszi mindezt kisgyermeket nevelő családok körében, akik a Biztos kezdet Gyerekházba járnak, ahol többek között tájékoztatást kapnak a programba való belépés lehetőségéről, annak módjáról.

 

A gyerekek olyan családokban nőnek fel, ahol súlyos anyagi problémákkal küzdenek a szülők, gyakoriak a konfliktusok, és sajnos nem kapnak megfelelő mintát, sem teret, sem figyelmet a fejlődésre, emiatt a szegénységből való kilépési esélyük igen alacsonnyá válik. Sokaknak szakmai tanácsokra is szükségük lenne, mivel a többség adósságok csapdájában vergődik, amelyekből nem látják a kiutat. A szegénység elleni küzdelmet nehezíti, hogy kevés a térségi szintű fejlesztési program, és sok esetben inkább az infrastruktúrafejlesztésekre szánnak a települések pénzt, ezért a humán kapacitások fejlesztésére, a felzárkóztatásra kevéssé marad mind megvalósítói kapacitás, mind forrás. A szociális és humán szolgáltatók igen leterheltek,  sok a kliens, sok a munka, ám kevés a pénz, ezért a meglévő szűkös forrásokkal kell gazdálkodni. Az egyes, a mélyszegénységben élőkkel kapcsolatba kerülő szervezetek között sajnos gyenge a kommunikáció, de az is lehet, hogy egyáltalán nincs. Emiatt sok fontos információ, tudás veszik el a térségben, amivel meg tudnák könnyíteni egymás munkáját és ez által jobban tudnák segíteni a rászorulókat. A kistérség településeire szintén jellemző a gyenge közösségi érdekképviselet és a jól működő civil szervezetek hiánya.

 

Ezt a hézagot szerettük volna megszüntetni, amikor elkezdtünk a településen tevékenykedni.

 

Az első pillanattól élveztük az Önkormányzat és a Polgármester Úr bizalmát. Jó munkakapcsolatot alakítottunk ki a szociális szakemberekkel, a pedagógusokkal, a védőnővel, a könyvtárral.

 

Első évben az Európai Gondozási Tanúsítvány megszerzésére szerveztünk tanfolyamokat. Az EGT egy olyan kitörési lehetőség, ami legális munkavállalásra ad tanúsítvány azoknak, akik házi betegápolással foglalkoznak külföldön. A kétnapos képzés annyira népszerű, hogy még napjainkban is havonta tartunk foglalkozásokat. Ennek az évnek a végén reményeink szerint köszönthetjük az 1.000 embert, aki a tanúsítványt nálunk szerezte meg. Miért Katymárra hoztuk a képzést? Mert sokan járnak innen német nyelvterületre dolgozni illegálisan, kiszolgáltatva a kinti család kényének-kedvének. Szemléletet formálunk, biztonságot adunk egy nagyon szép munka végzéséhez.

 

Az általános iskolával kialakult jó kapcsolat következménye volt a Tini Klub majd a Lurkó Klub létrehozása. A 7-8. osztályosokkal konfliktuskezelési technikákat és viselkedést tanultunk különböző élethelyzetekben. Örökbe fogadtuk a löszfalat még 2012-ben.

 

A faluban OKJ-s képzést szerveztünk szociális gondozó- és ápoló végzettség megszerzésére. A hallgatók a közösségi szociális munka keretében a falu részére szerveztek programot, ami azóta is működik, holott a bizonyítványt már régen megszerezték.

 

Az Összefogás napja, a Szüreti Felvonulás és Bál, a Mindenki Karácsonya, a Szent Iván éjszakája program mind-mind az egyesület kezdeményezésére, de a falu lakosságának az összefogásával valósult meg.

 

2012-13 telén  tüzelőt, élelmiszert és ruhaadományt osztottunk.

 

Már ekkor elhatároztuk, hogy egy olyan programot fogunk indítani, amihez önkéntesen csatlakozhatnak a családok, több pilléren áll és azokat segíti, akik fel akarnak zárkózni a társadalomba és tenni is hajlandók érte.

 

Így jött létre a Társadalmi Felzárkózást Segítő Modellkísérleti Program, amit 2013. áprilisában indítottunk.

 

Az első lépcső:

 

Együttműködési megállapodást kötöttünk a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal és az általuk ajánlott 10 roma családdal elkezdtünk dolgozni.

A program fő elemei:

 

1. pillér: Kertművelés
2. pillér: A lakóházak felújítása, a közvetlen környezet szépítése

• pillér: Oktatás

 

A kertműveléshez vetőmagot, palántákat biztosítottunk az első évben és havonta ellenőriztük, hogy hogyan haladnak a kerti munkák. Nagy öröm volt látni, hogy a családok dolgoznak a kertekben és a terményeket betakarítják, feldolgozzák.

 

A lakóházak felújítására építőanyagot adtunk, így sikerült elérni, hogy nem bontották a házakat, hanem helyrehozták, lakhatóvá varázsolták. A közvetlen környezetet nem tették rendbe, sajnos a virágosítás, a kiskertek gondozása elmaradt. A következő lépcső feladatai közé került át ez az elem.

 

Az oktatásra szerettük volna a legnagyobb hangsúlyt fektetni, hiszen a nyomorból való kilábalás csak szakmaszerzéssel, ismeretek bővítésével valósulhat meg.

A közoktatásban tanuló gyerekeknek elindítottuk az Esélyteremtő Ösztöndíj Programot, ami azt jelentette, hogy a gyermeket saját magához mérjük hónapról hónapra. Ha javul a tanulmányi eredménye akkor 4.000, ha ugyanannyi, akkor 2.000 forintot kap, ha rontott, akkor abban a hónapban nincs ösztöndíj.

 

A felnőtteknek gyógynövény és fűszernövény termesztő képzést indítottunk, aminek nem volt feltétele a nyolcadik osztály megléte. A kezdeti lelkesedés után 4 ember vizsgázott le.

2013 novemberében a helyi Roma Önkormányzat kérte az együttműködés felbontását, mert a feltételek már nem feleltek meg számukra.

Elvártuk, hogy aki jelentkezett valamilyen képzésre, az járjon is el és a gyerekek ösztöndíjánál is változásokat vezettünk be.

 

Sajnos az volt a tapasztalat, hogy a gyerek amikor megkapja az ösztöndíjat, a szülő elveszi és nem a gyerekre költi. Az ösztöndíjjal a gyerekeket gazdálkodni is szerettük volna tanítani, úgyhogy megbeszélve a csoport tagjaival a következő változásokat vezettük be:

• a gyerek változatlanul a tanulmányi eredményének megfelelően kapja az ösztöndíjat, de kézbe annak csak a felét adjuk, a másik megy egy megtakarítási alapba. Minden gyerek kapott egy füzetet, amiben leírta, hogy mire gyűjt. A külön perselyben őrzött pénzüket az év végi teljesítményüknek megfelelően kiegészítjük. Így kicsit előre gondolkodni, tervezni, megtakarítani akartunk nevelni.
• a szülőnek is lett feladata az ösztöndíjnál, hiszen a szülői szerepet is meg kellett tanítani. Azt beszéltük meg, hogy a tanulmányi eredmény mellett a szülőtől kérjük, hogy a gyereknek ne legyen igazolatlan órája, az évszaknak megfelelő ruházatba menjen az iskolába és heti egy alkalommal aláírásával igazolja a gyerek füzetében vagy munkatankönyvében, hogy nyomon követi a tanulmányait.

A szülőcsoportos megbeszélésen ezt elmondtuk, a szülők el is fogadták, mégis pár nap múlva az  RNÖ vezetője felhívott, hogy a 10 család nem akar tovább a programban részt venni, kilépnek.

 

Mivel 2013 novemberéig az RNÖ irodájában voltak a gyerekfoglalkozások és a szülőcsoportos foglalkozások, új helyet kellett keresnünk és ki kellett nyitni a programot az érdeklődő családok felé.

 

Ekkor indult a második lépcső.

 

Megvásároltunk részletre egy házat Katymáron a Május 1. út 16. sz. alatt és a foglalkozásokat ezek után a Segítőházban tartottuk.

 

Az első meghirdetett alkalomra a két héttel korábban kilépett 10 cigány család mellett még az érdeklődő mélyszegénységben élő családok is eljöttek.

 

Ebben a lépcsőben a családokkal kötöttünk szerződést, mindenki maga dönthette el, hogy a felkínált lehetőségek közül melyiket válassza és annak a betartása ill. a be nem tartása milyen következményekkel jár.

 

Változatlanul megmaradt a kert és a ház program, az oktatás kibővült a különböző tréningcsoportokkal (személyiségfejlesztő, kommunikációs, konfliktuskezelő és szenvedélybetegségekkel megismertető ), a filmklubbal és a szombat délutánonkénti szülőcsoporttal.

 

A megnövekedett munkát csak úgy tudtuk színvonalasan végezni, ha önkéntesek vontunk be. Kialakult egy jó csapat. Az önkéntesek jelenleg kilencen vannak, van egy csoportvezetőjük, akivel szinte napi kapcsolatban vagyunk. Megbeszéljük az egész heti munkát, a foglalkozások menetét, a Segítőház átépítésével kapcsolatos tennivalókat.

 

Szombatonként az önkénteseknek szupervziót tartunk, utána jönnek a gyerekcsoportok majd a szülőcsoportok. A szülőcsoportok végén van lehetőség egyéni beszélgetésre is, hiszen elég sokan vannak, akik nem a többiek előtt akarják elmondani a bánatukat, vélt vagy valós sérelmüket.

 

A faluban így a Segítőház a mentális egészség megőrzésében ill. helyreállításában is segít.

 

A második lépcsőben a programban részt vevő családok száma 27 volt.

 

2014. május közepén egy sajnálatos összeszólalkodás miatt a 6 cigány család elkérte az együttműködési megállapodást és végleg kivonult a Segítőházból. Szerintük ez a program már csak a parasztokról szól, velük szemben túl sok az elvárás.

 

Ez egy olyan vád, amire nem válaszoltunk, hiszen ott voltunk az incidensnél, az új  családdal szembeni erőszakos fellépést és indulatosságot nem engedhettük meg. A Segítőház nem a magyaroké vagy a cigányoké, hanem az együttműködni akaró jószándékú embereké. Következetesek szeretnénk maradni ezért azokat, akik meggondolatlanul elmennek, azonnal nem vesszük vissza.

 

Így a családok száma 21-re csökkent.

 

A faluban is és a mi közösségünkben is arra voltak kíváncsiak, hogy mi lesz a következő héten. Ha megbánást tanúsítanak a családok, visszavesszük-e azonnal őket.

 

A Családok Napjával, május 24-vel indult a harmadik lépcső:

 

A kilépett családok nem jöhettek vissza azonnal, egy hónap után, ha még mindig hozzánk akarnak tartozni, fogunk beszélgetni velük a viselkedési szabályokról.

 

A harmadik lépcsőben a közösségért végzett munkák fontosságát hangsúlyozzuk.

 

A kertprogram keretében 3 gyakorlókertünk van, ahol a családok beosztás szerint dolgoznak. A megtermelt javakat feldolgozzuk és  Alkotóház Katymár címkével ellátva kedveskedünk azoknak, akiktől adományokat kapunk.

Így készült már eperlekvár és bodzaszörp, de most érnek a gyümölcsök és a nagylányok-asszonyok várják, hogy együtt főzzenek lekvárt, készüljön csokoládé és minden, ami a kertben megterem.

 

A házprogram keretében a Segítőházhoz kapcsolva kialakítottunk egy Alkotóházat, ahol a befőzések, kézműves termékek készülnek. Ez egy téliesített épületrész, nagy körülülhető asztallal, ahol máris nagyon jól érzik magukat a csoport nőtagjai. Recepteket cserélnek, ötletelnek, takarítási praktikákat beszélnek meg…

 

Szintén a házprogram része a játszóudvar és pihenő-regenerálódó terem kialakítása. A játszóudvarban a férfiak a fiúk bevonásával homokozót készítettek, annak az árnyékolásáról is gondoskodtak, egy szánkózó-gurulós dombot hoztak össze, hintákat fognak felállítani, kúszófolyosót készítettek a kicsiknek. Van egy szalonnázó, bográcsozó hely és folyamatos tervek az udvar szépítésére.

 

Ezeket a munkákat 2 hetente tervezzük szombat délelőttre, amikor az asszonyok valami finom bográcsétellel készülnek, a férfiak délelőtt együtt dolgoznak és délután a jó ebéd után kellemes elbeszélget fiatal és idős, míg a gyerekek játszanak.

 

Végre ezeken a közös munkákon sikerül megértetni és megtapasztaltatni, hogy a széthúzás helyett az összefogás mennyire előre visz.

 

Az oktatás pillér a harmadik lépcsőben a folyamatos nyári napköziben valósul meg.

A gyerekek részére a nyári szünet teljes idejére napközis foglalkozásokat terveztünk, aminek részvételi díja napi 100 Ft gyerekenként.

 

A foglalkozások heti szinten ismétlődnek, hétfő a megalakulás, csapat kialakítás ideje, kedden délelőtt sportfoglalkozás, délután könyvtári foglalkozás van, szerdán délelőtt jönnek a Mancsos Terápiás kutyák, míg délután egy gitáros, zenés foglalkozás lesz. Csütörtök délelőtt erőnléti edzésen vesz részt minden táborlakó, míg délután levezetésnek kézműves foglalkozást tartunk. Pénteken pedig zárjuk a tábort egy kirándulással, számháborúval, délután pedig az értékeléssel, jutalmazással.

 

Ezeken a foglalkozásokon is a programokat önkéntesek segítik, a gyerekfelügyeletben is ők vesznek részt.

 

Mivel 3 évestől 16 évesig várunk gyerekeket, ezért a segítőházban kialakítottunk egy pihenőszobát a kicsiknek.

 

A nyári szünidőben is tervezzük a szombatonkénti szuperviziót, a gyerekfoglalkozásokat és a szülőcsoportot, hiszen nem minden gyerek fog a táborba jönni.

 

2014 őszével indult a negyedik lépcső az alábbiak szerint:

 

• hétköznap délelőtt munkanélküli felnőtteknek 10-13 óra között elméleti foglalkozás

(  kommunikáció, konfliktuskezelés, személyiségfejlesztés, önismeret, függőség-mentesítés )

ezek a tréningek mindig azonos napon vannak, vagyis minden hétfőn kommunikáció stb.

kiscsoportban, max. 5 fő és hetente 1x, az összes alkalom tréningenként 12 alkalom vagyis 3 hónap )

• hétköznap délutánonként a fiatal felnőtteknek, akik munkanélküliek és nem tanulnak sehol

14-17 óra között a hét minden napján más jellegű program ( papírtégla gyártás hétfőn, kosárfonás kedden, szőnyegszövés szerdán, foltvarrás csütörtökön, díszítés-virágkötés pénteken ) – ezeket tarthatjuk képzésként is, tanúsítványt kapnak vagy csak szabadidős tevékenységként

• hétköznap 17 óra és 19 óra között gyerekprogram, tanulástámogatás, játékos fejlesztés, házifeladat ellenőrzés és utána közös vacsora. A szülő jön a 12 évnél fiatalabb gyerekért, beszélgetés, de legkésőbb 20 órakor mindenki hazamegy
• kiemelten foglalkoznánk a felzárkózás mellett a tehetséggondozással is a helyi általános iskolával szorosan együttműködve
• hétvégén szombaton 13 órától gyerekfoglalkozás a három helyiségben ( játszószoba a kicsiknek 8 éves korig, oktatószoba ahol projekteken dolgoznak vagy korrepetáljuk a lemaradtakat és beszélgetőszoba, ahol havi egy alkalommal filmklub, egy alkalommal egészségtudatos magatartás kialakítása, egy alkalommal drogprevenció vagy drogterelés és egy alkalommal higiéniás beszélgetés )

 

• hétvégén szombaton 17 órától felnőtt csoport, ahol beszélgetés a gyereknevelésről, pénzgazdálkodásról, spórolási praktikákról és a nemi szerepek ( férfi/nő ) megéléséről, a családon belüli erőszakról, az áldozattá válás elkerüléséről

 

• hétvégén vasárnap 10 órától gyerekprogram, közös reggeli és készülődés a református Istentiszteletre. Közösen elmegyünk az imaházba, majd utána megbeszéljük a Segítőházban a hallottakat.
• hétvégén vasárnap 16 órától filmnézés és annak megbeszélése
• természetesen az ünnepek közös megtartása, hagyományőrzés a program része.

 

Jelenleg már nem számoljuk a „lépcsőket”, a program önjáróvá vált. Mindenki tudja, hogy mik a közösséghez tartozás feltételei, mit ad a Segítőház és mit vár el a tagoktól.

 

A Társadalmi Felzárkózást Segítő Modellkísérleti Programot ha pár gondolatban kellene összefoglalnom, azt emelném ki, hogy az emberek együttműködésére épít, saját élményben megtapasztalva az összefogás erejét működteti azt. A megtermelt javak ésszerű felhasználásával és feldolgozásával a mindennapok megélhetését segíti. A jó baráti kapcsolatok erős védőhálóként működnek, amiknek egészségmegőrző szerepük is van.

 

Egy felelősen gondolkodó közösség a falu közösségét erősíti, példaként szolgál.

 

Mivel ez a feladat soha nem ér véget, ennek a programnak is a kimenete sok-sok év. Amíg lesznek emberek, akiknek fontos, hogy egy falu lakóiból támogató közösség alakuljon ki, amíg a saját élménynek olyan erős hatása van, hogy a régi rossz beidegződéseket, mint az előítélet felülírják.

 

A Segítőház szervesen kapcsolódhatna a Biztos Kezdet Gyerekház programhoz. 3 éves korban a gyerekek és a családok a gyerekházból átmennek az óvodába majd az iskolába. Elvesznek a rendszerben, nincs meg az családias, együttműködős lehetőség, mint a Gyerekházban volt.

A szülők lassan elfelejtik a szülőszerepet, visszatérnek a régi beidegződések.

 

Azok, akik a Gyerekház után megtalálják a Segítőház szellemiségét és csatlakoznak a programhoz, ismét magabiztos szülőkké válnak és értékes embernek érzik magukat, hiszen van közösség, ahová tartoznak, vannak emberek, akiknek számít a véleményük.

 

Katymáron nagyon jó az együttműködés a község önkormányzatával, a Gyerekházzal, az óvodával, iskolával, családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, a könyvtárral, a rendőrséggel.

 

Az elmúlt évek alatt befogadtak bennünket, rendezvényeinket látogatják, véleményünkre kíváncsiak.

 

A SzenyoRita Közhasznú Egyesület facebook oldalán albumokba rendezve vannak a képek a rendezvényekről, a program elemeiről, a mindennapi munkáról.

 

A Segítőház facebook oldalán pedig a közelmúlt eseményeit lehet nyomon követni. Érdemes mind a két oldalt meglátogatni és nyomon követni a fejlődést.